Budapesti 4-es metróvonal belső beépítés

muszaki_adatok_cim

Műszaki adatok

Szakágak

úttervezés
forgalomtechnika
vasút és felsővezeték tervezés
közműtervezés
villamos és gépész tervezés
távközlés tervezés
híd- és szerkezettervezés
organizáció

Megbízó

Swietelsky Magyarország Kft.

Beruházás értéke

35 000,00 millió Ft

Tervezés értéke

1 226,00 millió Ft

Teljesítés éve

2008 - 2014

Kivitelezés éve

2008 - 2014

A budapesti 4-es metróvonal megvalósítása több kivitelezői szerződésre bontva történt, ennek egyik legösszetettebb, teljes vonalra kiterjedő eleme a „Belső beépítés” (Co-07 tender).
A Társaságunk vezette Konzorcium, az UVATERV Zrt. és Palatium M4 Stúdió Kft. közreműködésével készítette el a 10 állomás és kapcsolódó vonalszakaszok belső beépítésének kiviteli és megvalósulási terveit. A munka összetettségét a közreműködő társtervezők száma és az alábbiakban ismertetett szakágak sokasága is jellemzi. 

Építészet
A korábbi építészeti pályázaton megálmodott koncepció már a szerkezetépítés során betonba öntötték, de a kiviteli tervezés során nyerte el végső formáját. Az utasforgalmi terek különböző burkolatok, üvegszerkezetek, berendezési tárgyak, mozgólépcsők és felvonók, világítási és vasúti távközlési berendezések elhelyezésével alakultak ki. Az üzemi terek elrendezésénél ügyeleti helyiség, tartózkodók, szociális helyiségek, közlekedő terek, gépészeti és kábelterek kialakításánál a funkcionális, üzemeltetési igények voltak a meghatározóak.

Szerkezetépítés
Az elkészült állomási szerkezetek után a belső beépítés keretében épülnek meg többek között a peronok, belső szerkezetek, épített szellőző csatornák, füstkötények, lépcsőszerkezetek, gépalapok.

Mozgólépcsők
A 4. metróvonal I. szakaszán kilencvenhárom db, közlekedési üzemre alkalmas (heavy-duty) mozgólépcső épült be. Ebből pl. huszonkét db a Kelenföldi pályaudvar állomás és aluljáró műtárgy területén, emelőmagasságuk a 3,45 és 21,5 méter között változik. Ha összeadjuk a lépcsősorok hosszát az több mint 2100 métert tesz ki. Azonkívül, hogy a mindennapokban szállítják az utasokat, veszély esetén az állomások kiürítésének elsődleges eszközei.

Felvonók
Az akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében az előírások szerint személyfelvonók kerültek beépítésre, számszerűn harmincnégy db. Egyes esetekben lehetséges volt közvetlen kapcsolatot teremteni a peronok és felszíni építmények között, máshol az aluljáró szinten „átszállás” szükséges. Az építészeti koncepció szerint a legtöbb helyen üveg határoló szerkezetű, panoráma felvonók kerültek beépítésre. Néhány kivételtől eltekintve a felvonók párosával készültek (duplex vezérléssel) és az utasforgalmi szinteken túl kiszolgálják az üzemi tereket is.

Különleges gépészet
Az állomások létesítése során nagy hangsúlyt fektettünk a tűzvédelemre. Ennek érdekében állomási és vonali főszellőző berendezések, továbbá beépített oltóberendezések (vízködoltó) kerültek telepítésre.

Épületgépészet
A metró vízellátása érdekében valamennyi állomás vízbekötéssel rendelkezik, biztosítva a tűzívíz és a használati-víz ellátást. A vízfogadóban fogyasztásmérőt, nyomáscsökkentőt, szennyfogót, visszacsapó szelepeket, motoros és kézi működtetésű elzáró szerelvényeket építettek be. Itt válik ketté a tűzívíz hálózat és a használati-víz hálózat. Az előbbi kiszolgálja az állomás utasforgalmi és üzemi tereiben lévő, valamint a vonali alagutakban 50 méterenként elhelyezett tűzcsapokat. Az utóbbi látja el a szociális helyiségek, hulladék és takarítószer tárolók, szellőző- és hűtőgépházak hideg- melegvíz igényeit.
A metróállomások földalatti elhelyezkedéséből adódóan a szennyvizek befogadóba (közcsatorna) juttatása csak átemelő telepek segítségével történhet. A csurgalékvizek elvezetését nagy kapacitású, szárazaknás kialakítású állomási és vonali fővízátemelők biztosítják. A felszín felől szellőző aknákon, lépcsőlejáratokon bekerülő vizeket merülőmotoros szivattyúk emelik át. A fekáliás szennyvizeket műanyag tartályos kompakt szennyvízátemelők juttatják a közcsatorna hálózatba.
Ahogy az utasforgalmi terek gépi szellőztetését az állomási és vonali főszellőzők, úgy az üzemi terekét a segédüzemi szellőzés biztosítja. A térszint alatti elhelyezés miatt minden helyiség és közlekedő komfort szellőzését biztosítani kellett, továbbá a tűzvédelmi előírások értelmében a hő- és füstelvezetést, légutánpótlást is. Az üzemi terek megfelelő légállapotainak érdekében a szellőző gépházakban légkezelő berendezések lettek telepítve. A gépészeti vezetékek közül a legnagyobb keresztmetszetet az egész állomást behálózó légcsatorna rendszer foglalja el. A légcsatornákba tűzcsappantyúkat, füstvezérlő csappantyúkat, beszabályozó elemeket, elszívó és befúvó rácsokat, légszelepeket építettek be.
Az állomások üzemi tereibe telepített transzformátorok, kapcsolóberendezések, biztosító berendezések és távközlési berendezések technológiai hűtését, emberi tartózkodásra alkalmas helyiségek komfort hűtését is meg kellett oldani. A hűtési rendszer a helyszíni adottságok függvényében kompakt vagy kondenzátor nélküli folyadékhűtőkből, keringtető szivattyúkból, hőszigetelt csőhálózatból, klímakonvektorokból (fan-coil), szabályozó és elzáró szelepekből épül fel. A hőellátást a metró üzemnél tradicionálisan kialakult elektromos üzemű fűtés biztosítja, tekintettel a viszonylag kis fűtési igényre és egyszerű, üzembiztos felépítésére.

Világítástechnika
Az építési koncepció szerves része az utasforgalmi terek világítása. Egyrészt teljesíteni kellett a közlekedési területek megvilágítására vonatkozó hatósági előírásokat, másrészt a nagy belmagasságú terekben felszerelt térvilágítással tudjuk kiemelni az építészeti elemeket. Ahol lehetséges volt, szerepet kap a természetes megvilágítás üvegszerkezetű felülvilágítók, kupolák beépítésével.
Az üzemi terek az adott funkciónak, munkavégzésnek megfelelő, szabványos értékű megvilágítást kapnak. A vonali alagutak világítása éjszaka, metró üzemszüneti időszakban üzemel, így a világítás működése egyben jelzi a vontatási energia kikapcsolt állapotát, azaz a harmadik sín feszültségmentességét. Valamennyi területen az általános világításon túl, a tűzvédelmi előírások szerint, kiépül a biztonsági és kijáratmutató (irányfény) világítás.

Villamosenergia-ellátás
A Megbízó döntése alapján a tenderkiíráskor külön szerződésbe került az áramellátás, (Co-09 számú tender), beleértve a középfeszültségű hálózatot (10 kV), az egyenáramú vontatási rendszert (transzformátorok, egyenirányítók, egyenáramú kapcsoló berendezések) és a 0,4 kV-os segédüzem transzformátorokat, főelosztókat, akkumulátor telepeket.
A Co-07 tender keretében kerültek telepítésre a különböző funkciójú gépészeti, erőátviteli és világítási elosztó berendezések, melyek elhelyezése az üzemi terekben, külön helyiségekben (kapcsolótér), gépészeti terekben (szellőző gépház, hűtőgépház, vízködoltó gépház) történik. Az üzemi terekben, a gépészeti vezetékekhez hasonlóan, a különböző funkciójú és feszültségszintű kábelek is jelentős területet foglalnak el. A peron alatti szinten erre a célra kábelalagutak épültek, amit beépített oltóberendezés védelmével láttak el. Itt is érvényesíteni kell a hatósági előírásokat, ezért a tűzvédelem szempontjából lényeges fogyasztók ún. funkciótartó, tűzálló tartószerkezetre kerültek. Mindemellett valamennyi kábel halogénmentes szigeteléssel készült, így az esetleges tűzesetkor nem keletkezhetnek mérgező gázok.

Vezérlések
Mint az élet számos területén, itt is törekedünk az automatizálás magas fokú kiépítésére. A fent említett Co-09 tenderben elektronikus biztosítóberendezés és automatikus vonatvezérlés létesült (vezető nélküli rendszer).
A műszaki-gépészeti berendezéseket programozható logikai vezérlő automatikák (PLC) vezérlik, segítségükkel megvalósul a helyi autonóm működés, de adatkapcsolati hálózat révén a központi irányítás, távfelügyelet is. E rendszer segítségével egységes információs hálózattá alakul (SCADA) a mozgólépcsők, felvonók, főszellőzés, oltóberendezések, üzemi szellőzés, hűtési, vízellátás, szennyvízelvezetési, világítási berendezési vezérlése, továbbá mindezek villamosenergia ellátó hálózata is.