KÖZOP-hoz illeszkedő projektek határmetszési szakaszainak megvalósíthatósági tanulmány szintű feltárása, azok hálózati hatásainak vizsgálata a magyar-román határszakaszon

muszaki_adatok_cim

Műszaki adatok

Szakágak

úttervezés
forgalomtechnika
vasút és felsővezeték tervezés
közműtervezés
híd- és szerkezettervezés
geotechnika

Megbízó

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

Beruházás értéke

132 000,00 millió Ft

Tervezés értéke

278,30 millió Ft

Teljesítés éve

2012 - 2014

A magyar-román határszakasz teljes hosszában az Alföldet vágja ketté 453 kilométeren keresztül, nem természetes földrajzi határvonallal. Az átjárásnak nincs különösebb földrajzi akadálya, ennek ellenére mindössze 10 közúti, valamint 5 vasúti kapcsolat van a két ország között. Személygépkocsival átlagosan 45 km-ként van egy határátkelő, nehéz tehergépkocsival pedig csak 4 határátkelőhely használható. A magyar-román határszakasz új hálózati kapcsolatainak feltárására készülő tanulmányterv célja az volt, hogy az eddig rejtett lehetőségeket felmérje. Az új határmetsző kapcsolatok feltérképezése során egyértelmű kép rajzolódott ki a mind a hiányzó, mind pedig a már meglévő határátmeneti elemekről. A hiányosságok kiépítésével új lehetőségek nyílhatnak a határmenti térségek társadalmi-gazdasági együttműködéseiben, erősödhetnek az egymástól elvágott települések nemzetiségi, kulturális és hagyományőrző kapcsolatai egyaránt. A munka kiírását az az elképzelés vezérelte, hogy a jelenleg egymástól elvágott magyar-román határvidék gazdasági-közlekedési integrációja megtörténjen a két ország közötti főbb közlekedési folyosók és az azokhoz kapcsolódó mellékúthálózat fejlesztési lehetőségek feltárásával. A tanulmánynak a tágabb értelemben vett határvidéket (legalább 50-50 km mélység) mint potenciálisan egységes gazdasági teret kellett értelmeznie és amennyire lehetséges, nem magyar, és (attól elkülönült) román közlekedési rendszerekben, hanem egy feltételezett/kívánt integrált, egységes hálózatban gondolkodnia. Nem összekötni, hanem egy koherens rendszert alkotni, integrálni kívántunk, s e paradigmaváltásnak át kellett hatnia az egész munkafolyamatot. A tanulmánynak tehát nyugat-európai minták alapján meg kellett haladnia azt a fajta mereven rögzült „határvonal” felfogást, mely annak szükségszerűen elválasztó és bizonyos mértékben áthidalhatatlan jelleget tulajdonít. A feladat komplexitása és egyedisége több szempontból is egy egészen újfajta vizsgálati-elemzési módszertan alkalmazását követelte meg. Két, gazdaságilag egymásra utalt, más-más államhoz tartozó, országrésznyi terület közötti akadályok felszámolását kellett előkészíteni anélkül, hogy az érintettek eme – elsősorban magyar oldalról – messzemenően fennálló ráutaltsággal minden esetben tisztában lettek volna. Mivel számos határközeli település immáron többedik generációnyi idő óta el van zárva a „túloldaltól”, a lakosság tetemes részének az évtizedek alatt megszakadtak odavaló kapcsolatai, és így, igen természetes módon, nincs, nem lehet tisztában az átkelési lehetőségek nyújtotta potenciális előnyökkel. Mindez jelentősen megnehezítette a valós társadalmi igény felmérhetőségét, mely érdekében a látens igényeket feltáró kutatás készült. A vizsgálat 66 közúti projektet nevesít a magyar-román határszakaszon.

A vizsgálatok mérföldkövei voltak:

  1. Átfogó megvalósíthatósági tanulmány készült, amely részletesen bemutatja és értékeli a teljes határszakasz térségében a közlekedési infrastruktúra és kapcsolatok minőségét, valamint a gazdasági-társadalmi fejlettség és közlekedési kapcsolatok fejlesztési lehetőségeinek kapcsolatát, majd meghatározta az átkelési pontok körét, melyeket hatékonyság és kockázatok alapján értékelt. A tanulmány összközlekedési szemléletben készült, kitekintve a közösségi és kerékpáros közlekedési fejlesztési lehetőségeire.
  2. A rangsorolt fejleszthető kapcsolatok közül – szakmai egyeztetést követően – kiválasztásra került 40 rész-megvalósíthatósági tanulmány szintjén vizsgálandó és kidolgozandó határátkelési lehetőség.
  3. Cselekvési terv javaslat készítése.
    A feladatkidolgozás részeként készültek forgalomfelvételek, közlekedési módválasztásra vonatkozó preferencia vizsgálatok, valamint a FŐMTERV végezte a makro- és mikroszimulációs modellezést, a költség-haszon alapú és multikritériumos projektértékelést is.