Várkert bazár rekonstrukciója

muszaki_adatok_cim

Műszaki adatok

Szakágak

úttervezés
forgalomtechnika
közműtervezés
híd- és szerkezettervezés
geotechnika

Megbízó

KÖZTI Zrt.

Tervezés értéke

38,00 millió Ft

Teljesítés éve

2011 - 2012

Kivitelezés éve

2013 - 2014

A „Budai Várbazár rekonstrukciója és kapcsolódó közösségi közlekedésfejlesztés keretében komplex tervezési feladatok ellátása” című projektben  a Főmterv tervezési feladata a Várbazár mögötti  térszín alatti rendezvénytér Aradi  utca felőli gépjármű-lehajtójának komplett tervezésén kívül a mélygarázs forgalomtechnikai tervezése, a rendezvénytér munkagödrének cölöpfallal történő ideiglenes megtámasztásának tervezése, geotechnikai szakvélemény készítése a Várbazár mögötti föld alatti építményhez,  kűlső közművek tervezése volt.

A munkagödör megtámasztására a Várhegy felöli oldalon hátrahorgonyzott hézagos cölöpfal szolgált (1,0 m átmérőjű cölöpök 1,4 m-ként), az É-i oldalon hézagos cölöpfal (0,80 m átmérőjű cölöpök 1,20 m-ként), míg a többi részen talajszegezéssel (szükség esetén kiegészítve jet-groutinggal) volt a munkagödör biztosítva.

A hátrahorgonyzott hézagos cölöpfalak esetében a cölöpök közötti részt a mélygarázs területén és a lehajtó rámpa egy bizonyos szakaszán a várható vízszintig kiinjektálták, hogy az építéskor a munkagödörbe kerülő vízmennyiség távoltartható legyen.

A Várbazár mögötti terepszínt alatti építmény többfunkciójú, elsősorban különféle rendezvények, konferenciák  rendezésére alkalmas, és mint ilyen, parkolóval is rendelkezik, amely  298 gépkocsit képes befogadni. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy cukrászatot, büfét, éttermet áruval ellátó tehergépkocsival is be lehessen hajtani.

 A mélygarázs be-és kivezető útcsatlakozása az Apród utca felől történik egy 78 m hosszú, íves alaprajzú, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum mögé kanyarodó szakaszán már erős lejtésben haladó, legmélyebb pontján  10-12 m mélységű rámpával. Átlagos szélessége 8,0 m, belmagassága 4,60 m, szerkezete  zárt vasbeton keret.

A bejárati rész kb 17 m hosszon nyitott, az utca felé jelentősen kiszélesedve a határoló támfalak között, biztonságosan elválasztva kiemelt szegéllyel is a ki- és a behajtó forgalmat.

A lehajtó rámpa területén az Orvostörténeti Múzeummal összeköttetésben lévő, részben ismert elágazású pincerendszer volt, melyet az építés megkezdése előtt meg kellett szüntetni, a Múzeum pincéje felől pedig lefalazni.