Tervezési feladatunk az M7 autópálya 16+249 (M0) – 90+603 (Balatonvilágos) km. szelvények közötti szakasz fejlesztésén belül megtervezett Velence, 764. törzsszámú gyalogos-kerékpáros híd előrehozott átépítése alatti forgalomkorlátozás volt. A híd a Budapest-Balaton Eurovelo 14 kerékpárutat vezeti át az M7 autópálya felett, illetve a település két oldala közötti helyi gyalogos kapcsolatot is biztosítja.

A 764. törzssz. műtárgy és a kapcsolódó Velence autópálya pihenő az M7-es autópálya 1966-75 közötti megépítése során került kialakításra. Bár a kétoldali pihenőhely folyamatos átépítések sorozatával nyerte el mai formáját a műtárgy jelenlegi északi és déli hídfőjét befogadó szűkebb térség az eredeti kiépítés óta kis mértékben változott csak, közel eredeti formában üzemel. Az autópálya fejlesztése miatt a meglévő híd elbontása és egy új műtárggyal való kiváltása vált szükségessé. A tervezett 2.B.450. műtárgy a Budapest-Balaton (BUBA) kerékpárutat és a velencei gyalogosforgalmat vezeti át az M7-es autópálya felett és a meglévő gyalogos-kerékpáros hídtól nyugatra helyezkedik el.

Az új műtárgy építése az Organizáció iroda által részletesen kidolgozott ütemezés alapján valósult meg, A Híd- és szerkezettervezési iroda által tervezett segédjármok segítségével. Az építés során cél volt a híd alatti M7 autópálya forgalmának legkisebb zavartatása és a gyalogos, valamint kerékpáros forgalom folyamatos biztosítása a régi hídon.

A gyalogos-kerékpáros híd átépítése alatt A Budapest-Balaton kerékpárút forgalma ideiglenesen Kápolnásnyék irányába került elterelésre, hogy az időszakosan korlátozás alá eső meglévő műtárgyon csak a helyi forgalom jelenjen meg.

A Velencei autópálya pihenőhely egyben egy rejtett csomópont is, melyet a környező települések használnak le- és felhajtásra. A tervezett műtárgy a pihenőhelyen került részlegesen összeszerelésre, mely a rejtett csomópont lezárását jelentette bizonyos időszakokban. Az előkészítő munkák során a terelőút kijelölése volt a feladatunk, melyet az MKIF Zrt. és a település Önkormányzata jóváhagyásával készítettünk. Egyes ütemek során jelzőlámpás zsilipeléssel szabályoztuk a forgalmat a rejtett csomópontban.

Az építési ütemek során az autópályán a padkaoldalon és az elválasztó sávban segédjármok épültek, melyek a hídelemeket tartották a beemelés után. Fontos feladat volt a jármok folyamatos védelme közúti visszatartó rendszerek segítségével. A beton-terelőelemek biztosították, hogy az építés során a kivitelező munkatársai és az autópályán közlekedők is biztonságban haladhattak. A jármok építése során olyan tereléseket alkalmaztunk, melyek lehetővé tették, hogy mindkét irányban legalább két forgalmi sávon haladjon a forgalom. A terelések miatt egy új üzemi átjáró épült ki az autópályán. Az ütemezés során különös hangsúlyt fektettünk a hídépítés idején zajló egyéb burkolatfelújítási munkákkal való összehangolásnak más mérnök irodákkal.

Az új hídelemek beemelése két ütemben, két hétvégi éjszakán zajlott a forgalom lehető legkisebb zavartatása mellett. A beemelés alatti forgalomkorlátozást félpályás autópálya zár mellett főútra tereléssel, illetve félpályán kétirányú forgalom fenntartásával terveztük.

Az új híd és a rávezető gyalog- és kerékpárút forgalomba helyezése után a régi műtárgy bontásához további forgalomkorlátozási állapotok váltak szükségessé. Az építési állapotokhoz hasonlóan forgalmi sávos tereléseket, fél és egész pályás zárásokat és terelőutak kijelölését terveztünk a M7 autópályán Kápolnásnyék és Székesfehérvár között.