A nyugat-magyarországi gazdasági tér szempontjából kiemelkedő fontosságú az Olaszország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Horvátország észak-nyugati irányú együttműködés, melynek része a Baltikum – Adria észak-déli közlekedési tengely, illetve az ahhoz hálózatilag csatlakozó tervezett hazai nyugat-magyarországi folyosó is.
A vizsgált vonalszakaszok részét képezik egy észak-déli tengelynek mely az Északi tengertől a Földközi tengeri kikötőkig (Koper, Rijeka) kapcsolatot létesít. A régió ezen részén az elérhetőség javítása, a közúti áruszállítás gyors növekedése és a fenntartható fejlődés szempontjai együttesen és külön-külön is kiemelt jelentőségűvé teszik a projektet és tágabb kontextusban vizsgálandóvá a közlekedési folyosóban történő fejlesztéseket.
A projekt célja a transznacionális gazdasági kapcsolatok, az észak-nyugati ipari tengely és a regionális forgalom kiszolgálása volt, melyhez csatlakozóan a konkrét fejlesztési célok tartalmazták a pálya műszaki paramétereinek helyreállítását, a villamosítást, az állomási biztosítóberendezések felülvezérlésének kialakításával a forgalomirányítás hatékonyságának növelését, valamint a személyforgalom jobb kiszolgálásának érdekében tett állomási fejlesztéseket, kiemelten a peronok magasságának az sk+55-ös szintre emelését.
A jelenlegi helyzet elemzése során feltárt lehetőségek jobb kihasználása érdekében több fejlesztési irány is kijelölhető volt. A folyosó értékelése európai és regionális kontextusban történt, a magyarországi szakasz kiépítettségére vonatkozó több változat figyelembe vételével.Első lépésben a nyomvonal-változatok meghatározására és értékelésére került sor, ahol azonos kiépítettségi paraméterek mellett vizsgáltuk az egyes változatokat. A második lépésben a kiválasztott nyomvonalváltozatra részletes változatelemzés készült. Itt a változatokat a kiválasztott nyomvonalváltozat eltérő kiépítettsége jelentette.
A vizsgált változatokra tanulmányterv mélységű műszaki tervezés és elemzés készült.
A kiválasztott változat esetében feladat volt az optimális ütemezés kialakítása a közgazdasági szempontok és az infrastruktúra jelenlegi állapota alapján.
A projekt részeként a 314/2005 kormányrendelet szerint szükséges környezet és természetvédelmi engedélyezési dokumentáció készült.